Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.04.07

Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon

Kép A természeti környezetünket és természeti értékeinket fenyegető környezetszennyezés, valamint a természeti erőforrások mértéket nem ismerő és tisztán a haszonszerzést szem előtt tartó kifosztás veszélyeit a tudomány már a XX. század közepén teljes realitásában felismerte. A tudományos elemzésekre létrehozott Római Klub első jelentései bizonyítják a „növekedés korlátait", a megoldásként javasolt „0 növekedési stratégiát" azonban közgazdasági abszurditása miatt senki sem fogadta el. A globális környezeti válság ismérveinek feltárásán túl a Meadows-modell maradandó értéke a fenntarthatóság (sustainability) fogalmának első értelmezése, amelyet új megközelítésből fejlesztenek tovább az M. Mesarovié-E Pestel modell keretében. A Meadows-modell következtetése az, hogy a gazdaságnak növekedni nem lehet, Mesarovié-Pestel szerint pedig a gazdaságnak növekedni kell, mert növekszik a Föld népessége is. A növekvő igényeket csupán növekvő gazdaság mellett lehet kielégíteni, ezért az utóbbi modellben az elemzés tárgyaként megjelenik a tér kategóriája a Föld 10 nagy régiójának elemzése révén. A tudományos vizsgálódásak eredményeként vált a bioszféra és az emberi társadalom megmentésére irányuló, kompromisszumokra épülő elméletté „a fenntartható fejlődés" filozófiája, amelynek részletes kifejtésével az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottságának jelentésében (Our comrnon future) találkozunk először. E kompromisszum eredményeként született és a számos ellentmondással teletűzdelt „fenntartható fejlődés" elmélete azonban önmagában még nem jelent megoldást a globális környezeti válság problémáira. Választ kell adni olyan kérdésekre, hogy mit kell fenntartani, mit és hogyan kell megmenteni. Ezért a természet- és környezetvédelem szempontjából szükség van a kérdésnek tér- és ágazati szempontból történő elemzésére.

Lap tetejére