Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.09.25

Ami a fülünket szennyezi - Budapest zajtérképe

 
Kép A hang mérésére használt mértékegység a decibel, ez logaritmikus skálázása miatt igen szemléletes. A decibel-skála nullpontja a hallásküszöb, a fájdalomküszöbnek körülbelül 130 dB felel meg. Ha például egy 75 dB-es zajszintű út forgalmát felére csökkentjük, akkor 72 dB-re mérséklődik a zaj, a nehézgépjárművek kitiltásával legfeljebb 1-2 dB-es zajcsökkenést tudunk elérni. Az úgynevezett decibel(A)-t frekvencia szerinti súlyozással kapjuk. 45 dB(A) felett alvásproblémák lépnek fel, 55 dB(A)-tól már alig érthető a beszéd, 65 dB(A)-t meghaladó zaj esetén pedig már számottevő az egészségügyi hatás is. A körúti villamosok Combinókra történő cseréje csak 0,7 dB-es zajcsökkenést eredményezett, pedig a szerelvény zajkibocsátása mintegy 1,5 dB-lel kisebb, mint a korábban ezen a vonalon közlekedő villamosoké. Az autóipar folyamatos fejlődésével az elmúlt 30 évben jelentősen – mintegy 10 dB-lel – csökkent az egyes járművek által kibocsátott zaj, a modern repülőgépek zajkibocsátása kilenced része a korábbiakénak. A forgalom megnövekedése, a szabadidős tevékenységek és a turizmus fejlődése mégis a környezeti zajterhelés növekedéséhez vezetett.

Zaj és jog
Hazánkban 1983 óta rendeletben szabályozzák a környezeti zajjal kapcsolatos feladatok elosztását és azt, hogy miként kell fellépniük a hatóságoknak zajkeltés esetén.
Az Európai Unió lakosságának egyötöde úgynevezett „fekete területen” él, vagyis olyan környezetben, ahol az éjszakai zajterhelés már olyan nagy, hogy zavarja a nyugodt alvást. További 40% él olyan területen, ahol a nappali zaj rendkívül zavaró hatású, ezeket „szürke területeknek” nevezik. Budapesten a lakosság fele él a kívánatosnál nagyobb zajban. Az úgynevezett Lden az egyéves időtartamra vonatkoztatott átlagos súlyozott napi zajszintet jelenti. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy mért, hanem számított érték. Az Lden kiszámításánál nagyobb súlya van az esti (18 órától 22 óráig), illetve az éjszakai (22 órától 6 óráig) időszakoknak. Előbbi esetében +5, utóbbinál +10dB-lel súlyoznak. Az egy évre vetített átlagos éjszakai zajszint jelzése Léjjel. Ez szintén egy számított érték, s mindkét esetben a terepszint feletti 4 m-es magasságra kapott értéket ábrázolják.
Egy 2004-ben honosított Európai Uniós Irányelv előírja a 250 ezer főnél nagyobb nagyvárosi agglomerációkra egy stratégiai zajtérkép és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv készítését. Ez a terv szolgál arra, hogy segítsen a kritikus helyzetek kezelésében, megoldásában. A stratégiai zajtérképek elsősorban nem méréseken, hanem számításokon alapulnak és céljuk nem betartandó határértékek megállapítása, hanem a város zaj elleni stratégiájának megalapozása. Ezért Budapestről és vonzáskörzetéről is kellett egy ilyen zajtérképet készíteni. Ez egy körülbelül 500 millió forintos projekt keretében valósult meg, melynek 75%-át biztosította az Európai Unió.
 

Az ablak előtt
A zajterhelési határértéknek a lakóépület homlokzatánál, a lakószoba ablaka előtt két méterrel kell teljesülnie. A határértéket minisztériumi rendelet szabályozza, eszerint éjjel, nagyvárosias beépítésnél 45 dB(A), kisvárosiasnál 40 dB(A) zajszint még éppen elfogadható, nappal ennél 10 dB(A)-val többet engedélyeznek. Ennek ellenőrzésére saját zajmérő műszert akkor éri meg vásárolni, ha azt rendszeresen és szakszerűen használják, de fontos tudni, hogy egy ilyen műszerrel nem lehet átlagos zajszintet mérni. Környezeti zaj méréséhez olyan zajszintmérő ajánlott, amelynek alsó méréshatára 35 dB(A), vagy kevesebb. A zajcsökkentést – amennyiben ez lehetséges – a zajforrásnál kell kezdeni.

Hogyan készül a térkép?
A stratégiai zajtérképezés során többféle térképtípus készül: a zajterhelési térkép megmutatja, hogy adott területen mekkora a zaj, a zajszinteket 5 dB-es sávokban ábrázolja a megfelelő színskálával. A zajérzékenységi térkép a zaj által veszélyeztetett területeket jelöli ki, egy ipari terület vagy egy nagyváros központja kevésbé érzékenyen reagál a zajra, mint egy kertvárosi övezet. A konfliktustérképről megtudhatjuk, melyek azok a területek, amelyeknél küszöbérték-túllépés tapasztalható, az akciótérképen pedig azt ábrázolják, mekkora zajcsökkenésre van szükség. Azt, hogy hol érint sok lakost, a város melyik részén nagy a túllépés, az érintettségi térképről tudhatjuk meg, ez magában foglalja a nagy zajterhelésnek kitett homlokzatokhoz tartozó lakásokban élő emberek becsült számát, illetve a kórházak és iskolák számát.
Mitől „stratégiai” a zajtérkép? Attól, hogy nagyobb területre vonatkozó, térségi problémákat kezel, tehát nem csupán a város, hanem a teljes agglomeráció területére vonatkozik, egész éves forgalom, illetve üzemek esetében éves működés alapján készül, és csak a jelentősebb zajforrásokat veszi figyelembe. Nem kiragadott problémákat kezel tehát, hanem az egész város (agglomeráció) zajkérdéseit áttekinti.
A térképezés első lépcsőjében légi fényképeket készítenek a területről, legalább két irányból, ez alapján modellezhetők a terepadottságok 3D-ben. Az ilyen modellen már jól számítható a különböző forrásokból eredő zaj. A közúti eredetű zajt a gyűjtő utakig veszik figyelembe, vasúti eredetű zaj esetén minden olyan vonal beszámít, ahol közlekedést bonyolítanak. A légi közlekedésből származó zaj elemzése Budapest esetében öt kisebb repülőtér zajának vizsgálatát jelentette: Budaörs, Tököl, Hármashatár-hegy, Dunakeszi, Farkashegy. A ferihegyi repülőtér zajtérképe a szabályozás különlegessége miatt külön projektben készült. Az üzemi létesítmények által kibocsátott zajnál az Európai Unió irányelvének hatálya alá eső létesítményeket kell figyelembe venni. Minden területre elkészült egy zajterhelési és egy konfliktustérkép, mind az Lden, mind az Léjjel mutatókra, külön ábrázolják a közútra, vasútra, légi közlekedésre és ipari létesítményekre vonatkozó zajkibocsátást, így az egész térképezés eredmény 4x4=16 térképen mutatható be. A térképezendő területet a számításhoz 2x2 km-es szegmensekre osztották, és az adatokat 60 gép párhuzamosan dolgozta fel. Így készült el a budapesti agglomeráció zajtérképe 133 darab A0-ás szelvényen.
Az elkészült zajtérkép segítségével lehetővé válik nagyobb beruházások zajhatásának globális vizsgálata (például metróépítés) és a zajcsökkentő intézkedések várható hatása is modellezhető. A stratégiai zajtérkép alapot szolgáltat környezeti hatásvizsgálatok részletesebb kidolgozásához, kiegészítve helyi zajtérképek is elkészíthetők belőle, segítségével pedig szemléletesen bemutathatók a változtatások hatásai.
Az első fővárosi stratégiai térképezést követően tavaly elkészült egy intézkedési terv. A stratégiai zajtérképezés második ciklusa (2012-ig) a 100 000 főnél nagyobb városokra vonatkozik majd, hazánkban várhatóan 8 város lesz érintettje.
 
Jurecska Laura