Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.12.23

Maus György: Európai polgári kezdeményezéssel – az egészségért!

 

A Légtér Közhasznú Egyesület képviseletében 2011. december 16-án, Maus György elnök és Csiga Sándor alelnök vett részt azon a szakmai és véleményformáló fórumon, amelyet az európai polgári kezdeményezésről az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodája rendezett az Európa Pontban.

 Maus György elnökMaus György beszámolt a fórumon szerzett tapasztalatokról:

- Reményeink szerint az európai polgári kezdeményezés eszközeit alkalmazva, nemzetközi összefogással lehetőséget találhatunk az 176/1997. (X. 11.) Kormányrendelet módosítására, speciális szabályozás kidolgozására. A repülőgépek által okozott zaj mérésére és értékelésére ugyanis a jelenlegi a maximált egyenértékű zajszint meghatározása nem nyújt megfelelő védelmet az egyedi zajkibocsátásokkal kapcsolatosan.
Az európai polgári kezdeményezés intézménye a közvetlen demokrácia elemeit viszi bele az uniós jogalkotásba. A Lisszaboni Szerződés által bevezetett első polgári kezdeményezések indítására 2012-től lesz lehetőség. Jövő áprilistól hat másik tagállam polgáraival összefogva gyűjthetünk aláírást a magyar jogszabályok felett álló európai irányelvek és rendeletek módosítása vagy megalkotása végett.
 
 Az európai polgári kezdeményezés legfontosabb kérdései
A Greenpeace ugyanis 2010. december 9-én, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után egy évvel nyomásgyakorlás végett átadott egy kérdésben egymillió aláírást John Dalli egészségügyi biztosnak. Bár a Greenpeace kezdeményezése jogi értelemben nem tekinthető európai polgári kezdeményezésnek, az akció jelezte, hogy a szabályok kihirdetése nem várhat tovább, illetve, hogy van olyan szervezet, aminek nem okoz gondot az egymillió aláírás összegyűjtése.   
Fontosabb kérdések, vitapontok
A rendelet kiköti, hogy a polgári kezdeményezés a tagállamok negyedéből (jelenleg: legalább hét országból származó), összesen legalább egymillió európai uniós állampolgár aláírásával lehet sikeres. Arányaiban azonban a kisebb tagállamoknak több aláíróra lesz szükségük, mint a nagyobbaknak.
Hogyan kell számolni a hét tagállamot és az egymillió aláírást?
Az jogalkotási kérdést (hasonlóan a magyar népszavazási kezdeményezésekhez) először a Bizottság számára kell benyújtani, és olyan formába kell hozni, hogy annak alapján értelmes jogalkotási kezdeményezés legyen indítható. Szemben a magyar gyakorlattal, ahol egy benyújtó is elég, itt a kezdeményezést egy úgynevezett „polgári bizottságnak” kell jegyeznie, akiknek legalább hét különböző EU országban kell élniük. A bizottság „legalább hét olyan személyből áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel” - írja a rendelet. 
A polgári bizottság tagjai azok az uniós polgárok lehetnek, akik betöltötték az európai választások tekintetében előírt választójogi korhatárt (Ausztriában 16, a többi tagállamban 18 év). A tagoknak egy képviselőt és egy helyettest kell kijelölniük, akiket megbíznak azzal, hogy az eljárás során a polgári bizottság nevében felszólaljanak és eljárjanak. A kezdeményezők nem lehetnek EP-képviselők, bár, mint később látni fogjuk, nem kizárt, hogy az EP-képviselők fognak egyes kampányok mögött állni.
A kezdeményezésben részt vevő legalább hét ország mindegyikében szükség van egy minimális számú aláíróra, ez a szám viszont az egyes országok nagysága szerint változik.  Németországban, az Európai Unió legnagyobb tagállamában 74,250 főre, míg Máltán, ahol a legalacsonyabb a népességszám legalább 3,750 aláíróra van szükség. Az országonként minimálisan összegyűjtendő aláírások számát úgy határozták meg, hogy az adott ország európai parlamenti képviselőinek számát szorozták meg 750-nel, így ahhoz, hogy magyarországi aláírások is számítsanak egy európai polgári kezdeményezés alkalmával, legalább 16500 aláírónak kell kiállnia a beadvány célja mellett.
Egymillió magyarországi lakhelyű polgár tehát nem kezdeményezhet közösségi jogalkotást, de formálisan körülbelül 900.000 magyarországi kezdeményező, legalább 9750 szlovákiai, 24750 romániai és még négy másik tagállamból álló, az egyes országokra minimálisan meghatározott aláíróval már formálisan igen. Vagyis formálisan egy „tiszta magyar” kezdeményezés – különösen a kisebb tagállamokból szerzett esetleges szimpatizánsokkal megtámogatva – is átcsúszhat ezen a szűrön, de fontos, hogy a témának összeurópainak kell lennie.
A kezdeményezések nyilvántartásba vételekor a Bizottság megvizsgálja, hogy a kezdeményezés kellően megalapozott-e és van-e egyáltalán európai relevanciája. Amint a Bizottság zöld utat ad, a kezdeményezést hivatalosan is nyilvántartásba veszik, a kezdeményezők pedig folytathatják az aláírásgyűjtést. A Bizottság ezután még egyszer ellenőrzi a kezdeményezés elfogadhatóságát, amint az aláírók száma eléri a 300 ezret.
 
Miről lehet kezdeményezés benyújtani?
Minden olyan kérdésről, amiről a Bizottságnak már most is hatásköre volna jogalkotást kezdeményezni, de valamiért nem teszi; esetleg tette, de a Tanács vagy a Parlament valamiért leszavazta.
Kifejezetten nem lehet olyan kérdésről kezdeményezést indítani, ami kizárólag a tagállamok hatáskörében van, különösen nem az Európai Unió Alapszerződéseiről (vagy az ezeket létrehozó Lisszaboni Szerződés egyes pontjairól). Így nem lehet a strasbourgi parlamenti ülések ellen, vagy az euró megszüntetésért aláírásokat gyűjteni.
Célok
Az európai polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió működését demokratikusabbá tegye azáltal, hogy az unió polgárai számára közvetlenebb beleszólást biztosít a jogalkotási folyamatba, valamint a határokon átnyúló európai politikai ügyek nyilvános megvitatását is ösztönözni kívánja. 
 
Hogyan fog működni?
Az induló kezdeményezéseket az Európai Bizottságnak kell regisztrálnia, a nyilvántartásba vételkor pedig azt kell megvizsgálni, hogy a kezdeményezés kellően megalapozott-e és van-e egyáltalán európai relevanciája. Amint a Bizottság zöld utat ad, a kezdeményezést hivatalosan is nyilvántartásba veszik, a kezdeményezők pedig folytathatják az aláírásgyűjtést. A Bizottság ezután még egyszer ellenőrzi a kezdeményezés elfogadhatóságát, amint az aláírók száma eléri a 300 ezret. Az aláírások hitelességének ellenőrzése azonban az egyes tagállamok hatáskörében marad, ennek módjáról nemzeti jogszabályt kell alkotni. (Erre kell az újabb egy év). A nemzeti jogszabályoknak lehetővé kell tenniük az online aláírásgyűjést is – ez a magyar választójogi kultúrában igen nagy eltérés lesz a szokásos kopogtató-cédulás rendszertől.
Egy beadvány elbírálásánál a Bizottságnak két alapvető szempontot kell figyelembe vennie: a kezdeményezésnek olyan ügyet kell érintenie „amelyben a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására lehet szükség” és „az Európai Bizottság hatáskörén belül terjesszen elő javaslatot” – a rendelet 8. cikkének megfelelően.
Természetes és jogi személyek egyaránt nyújthatnak be kezdeményezést, a kezdeményezőnek pedig egy átláthatósági jelentést is közzé kell tennie, ami a kezdeményezés pénzügyi hátteréről és támogatóiról nyújt információt – vagyis nyilvánosságra kell hozni a kezdeményezés kampánybüdzséjét.
A Bizottságnál való regisztráció után a szervezőknek a szükséges aláírások összegyűjtéséhez – amire online vagy személyesen is lehetőségük van – egy év áll rendelkezésükre. Ezután a kezdeményezést a Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselője előtt egy nyilvános meghallgatása során is ismertetni kell. A rendelet alapján az aláírásokat papíron és elektronikus formában is össze lehet gyűjteni, a gyűjtés időtartama azonban nem lehet hosszabb a kezdeményezés nyilvántartásba vételétől számított 12 hónapnál, ha addig nem sikerült az egymillió aláírást összegyűjteni, a folyamatot újra kell kezdeni.
Egyes gyakorlati kérdések azonban még továbbra sincsenek tisztázva: ilyen a nyilvános meghallgatások lebonyolítása az EU intézmények vezetőivel – amire akkor kerülne sor, ha a szervezők már összegyűjtötték az egymillió aláírást –, valamint az, hogy az európai polgári kezdeményezéseket hogyan fordítják majd le az EU hivatalos nyelveire.
 
VK