Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.02.05

Maus György állásfoglalása a BAFT műhelytalálkozón

Maus György Az elmúlt években számos terv készült a Budapesti Agglomeráció nyugati térsége közlekedésének fejlesztésére vonatkozóan, azonban ezek közös tulajdonsága, hogy a gondos, körültekintő tervezői munka dacára is nagyrészt koordinálatlanok, mind az egyes közlekedési alágazatok, mind pedig a megvalósíthatóság, az érintett önkormányzatokkal való egyeztetés tekintetében. Ezekből a problémákból kiindulva, Budakeszi Város Önkormányzatának kezdeményezésére, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT) Munkaszervezetének közreműködésével 2009. november 3-án és 4-én az Erkel Ferenc Művelődési Központban, Budakeszin egy másfél napos műhelytalálkozó került megszervezésre.

A találkozóra meghívást kapnak az érintett települések (Budapest II. kerület, Budapest XII. kerület, Nagykovácsi, Remeteszőlős, Telki, Páty, Budakeszi, Budajenő, Budaörs, Solymár) polgármesterei, valamint főépítészei, Budapest Főváros érintett főpolgármester helyettesei, megbízott főépítésze, Közlekedési Ügyosztályának vezetője, valamint Maus Gyögy a Légtér Közhasznú Egyesület elnöke.
A térségi szervezetek közül a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, a Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás, valamint a Budaörsi Kistérség Többcélú Társulása képviselői.
Az ágazati szervezetek köréből a Budapesti Közlekedési Szövetség, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési Zrt., a Magyar Közút Zrt., a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselői.

Maus György előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-re a népességnövekedés 43% cca. 70.000 főre lesz tehető a térségben a lakóhelyi és gazdasági szuburbanizáció következtében. Ez legalább napi 34.000 többlet utazást jelent Budapest irányában. Az utazási igények megnövekedésével járó környezet szennyezést, a Budakeszi és Budaörs, illetve Budapest közötti magas színvonalú közösségi közlekedési folyosó kialakításával lehet csökkenteni. Például metró, közúti vasút, LRT (Light Pail transit), BRT (Bus Repid Transit). Nem felejtkezhetünk el azonban a térséget érintő légi közlekedés várható megnövekedéséről sem.

Kép A Légtér Közhasznú Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a Budakeszi és Törökbálint között található, az M1-M7 autópályákról könnyen megközelíthető, autóval Budapest központjából mintegy húsz perc alatt elérhető repülőtér esetleges fejlesztési terveinek mérlegelésekor az érintettek kiemelten vegyék figyelembe az alábbi környezetvédelmi szempontokat.

A globális ökoszisztémára való hatások, mint a tengerszint emelkedés, az elsivatagosodás, az árvizek és viharok növekedése (gyakoriságban és erősségben) nehezen jósolhatók. Egy dolog azonban biztos: a hatások különbözők lesznek. A repülőgépek a két alsó légrétegben repülnek, ott bocsátják ki emisszióikat. A troposzféra 10 km-ig tart. A sztratoszféra fölötte 50 km-en át helyezkedik el, noha a pontos elválasztás lehetetlen. Ha a Föld meleg kisugárzása az atmoszférába az üvegház hatás miatt megmarad, a troposzféra fölmelegszik és föllép a klímára ható üvegház hatás. Korábban is megmutatkozott ez a jelenség, de 100 év alatt csupán 0.5 Celsius fokot emelkedett a hőmérséklet, amihez az ökoszisztéma folyamatosan tudott alkalmazkodni. A következő évszázadban 2-3 Celsius fok emelkedés várható.

 A közúti közlekedésben az üzemanyag árába több-kevesebb sikerrel beépítették az externális költségeket vagy azok egy részét (a lényeg persze az, hogy célzottan arra kell fordítani, amire vonatkozik). A kerozin ilyen költségeket általában még nem viselt, de már egy ideje fölmerült ennek szükségessége, mert a reális közlekedési árak orientálhatják az igénybe vevőket a megfelelő (elviselhető) közlekedési formák megtalálásában. A légiközlekedés szakemberei azt állítják, hogy a közúti járművekből és az ásványolajokból származó állami bevételeket a közúti infrastruktúra kiépítésére és fenntartására fordítják, miközben a légitársaságok fedezik az infrastruktúra fenntartási költségeket (repülőtér használati díj, légiforgalmi irányítási díj, stb.), ezért nem indokolt a kerozinba környezeti illetéket beépíteni.

Kép

A vasút szerintük viszont évente nagymértékű fedezetlen infrastrukturális költséggel terheli a költségvetést. Azonban amíg a vasút a napi igénybevételnél mindig szóba jöhet, a repülést nem mindenki engedheti meg magának. Ezenkívül a vasút kis településeket is összeköt, a repülés csak a nagy forgalmú városokat. Tehát a vasút bizonyos szociális feladatokat is ellát. Az EU-ban átlagosan 20-szor gyakrabban utaznak vasúttal, mint repülővel. Például Ausztriában az áruk egyharmadát viszi a vasút, a légiközlekedés pedig csak kb. 1%-át.

Az elkövetkező 50 évben az emisszió megduplázódik. A klímaváltozás elviselhető korlátok között tartásához tehát a jelenlegi emissziókat a felére kellene csökkenteni, zárta előadását Maus György aki hangsúlyozta hogy a nehézségek ellenére is bizakodva tekint a jövőbe.

 

Zsámbéki Hírek

Lap tetejére