Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.11.14

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK, PANASZOK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143.§-a szabályozza a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárást.
Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez.
A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.
Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
A bejelentés vizsgálata mellőzhető:
A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.
A panasz vizsgálata mellőzhető az előző bekezdésben említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát.
A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.


A közérdekű bejelentés, panasz esetében rögzítendő adatok:

• A bejelentéssel érintett személy, gazdálkodó szervezet neve, lakcíme, székhelyének címe.
• A bejelentéssel érintett ingatlan, épület, telephely stb. megjelölése.
• A bejelentés tárgya, a probléma részletes leírása, az ingatlanon belül az esetleges szennyezés, ill. egyéb környezeti probléma helyének pontos megnevezése, jellege, kiterjedése, egyéb a bejelentés szempontjából lényeges körülmények.
• Nyilatkozat arról, hogy mióta áll fenn a bejelentett probléma, mióta van a bejelentőnek tudomása a környezetszennyező tevékenységről, mulasztásról, ill. állapotról.
• A panaszos, ill. bejelentő személyes adatai. Az adatok felvételekor tájékoztatni kell a bejelentőt, hogy személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult.
• A bejelentőt nyilatkoztatni kell, hogy hozzájárul-e az adatai nyilvánosságra hozatalához a bejelentés alapján esetlegesen lefolytatandó eljárás során.
• Amennyiben a bejelentő nem járul hozzá személyes adatai felvételéhez tájékoztatni kell, hogy a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2004. évi XXIX. törvény 142.§ (6) bekezdése alapján a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.